piritógyökér (felfutó pirítógyökér)

Adatok

Magyar név: piritógyökér (felfutó pirítógyökér)

Latin név: Tamus communis

Tágabb kategória, magyar: Zárvatermők (törzs)

Tágabb kategória, latin: Angiospermatophyta (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Jamszgyökérfélék (család)

Szűkebb kategória, latin: Dioscoreaceae (familia)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 5 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1988

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 1. melléklet

További információk

Szinoníma: Dioscorea communis (L.) Caddick et Wilkin

Termet: 0,5–3 m Életforma: Geophyta

Leírása:

1,5–3 m hosszan kúszó, felkapaszkodó szárú kétlaki növény. Fénylő levelei nyelesek, mélyen szíves vállúak, csúcsuk hegyesedő. Fürtös virágzata nyúlánk, laza; a virágok aprók, halvány sárgászöldek. Termése kb. 1 cm átmérőjű piros bogyó, mely sokáig, gyakran a levelek elszáradása után is megmarad.

Virágzása:

május – június / VII – VIII.

Élőhelye:

Inkább mészkedvelő; száraz tölgyesekben, karsztbokorerdőkben, gyertyános-tölgyesekben, néha bükkösökben, törmeléklejtőerdőkben és szurdokerdőkben él.

Előfordulása:

Atlanti-mediterrán flóraelem.

Bakony, Bakonyalja, Balaton-felvidék, Keszthelyi-hegység, Mecsek, Villányi-hegység, Balfi-dombvidék, Vasi-dombvidék, Zalai-dombvidék, Belső-Somogy, Zselic, Külső-Somogy, Baranyai-dombvidék, Geresdi-dombvidék, Szekszárdi-dombvidék, Tolnai-hegyhát, Dráva-sík, Nyírség, Körös-vidék.

Megjegyzés:

Jellegzetes levele alapján más kúszó növényektől meddő állapotban is biztosan elkülöníthető.

Veszélyeztetettsége: V: 5; H: 1;

Forrás:

Dénes Andrea, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp., Király Gergely-Mesterházy Attila in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.

piritógyökér (felfutó pirítógyökér)

Adatok

További információk

Fajok elterjedése

Galéria

Galéria